A pszichodráma egy mára már kikristályosodott módszertannal rendelkező, de továbbra is mozgásban lévő-fejlődő csoportmódszer, mely a lelki tartalmak megjelenítésével és átdolgozásával különösen alkalmas személyiségfejlesztési célokra, terápiás és önismereti kontextusban egyaránt. Egyrészt mint csoportmódszer, a külvilághoz képest védett környezetben, professzionális hatékonysággal fejleszti a szociális kompetenciákat, az érzelmi intelligenciát, másrészt mint lelki tartalmakkal foglalkozó módszer, lehetővé teszi a személyiségfejlődésben történt elakadások, hiányosságok feltárását, feloldását.

Mindez gyakorlatibb megfogalmazásban; a pszichodráma segítségével megérthető és nagy mértékben megoldható egy-egy régóta fennálló probléma. Csak néhány kérdés példaként: miért veszekszem mindig a párommal/apámmal/anyámmal/fiammal/lányommal/főnökömmel? Miért nem tudok (tartós) párkapcsolatot/barátságot kialakítani? Miért veszítem el (nem találom meg) rendszeresen a (munka)helyem? Hogyan tovább? Én mindig alulmaradok/elfelejtem/nem merem/nem értem? E kérdések megválaszolását a pszichodráma jó tükörként, meleg takaróként, üdítő forrásvízként, ölelő karként egyaránt szolgálja.

A pszichodráma nem varázslat és nem csodaszer, hatásmechanizmusának kibontakozásához időre van szükség. És mégis varázslat, az „itt és most, a mintha” világában már egyetlen alkalom is elég lehet a lélek érzékeny szövetébe szúródott tüske eltávolításához, s bár a seb begyógyul, azért a heg ott marad.

A pszichodráma toleráns, nem hirdeti magáról, hogy nincs út, csak általam... Tiszteli mindazt az egyéni és csoportos erőfeszítést, amit a valaha is megtettek a világ, s a benne élők jobbá válásáért.

Szerepjátékokkal és szociodrámával rokon tételei ma már egyértelműen jelen vannak a szervezetfejlesztés, munkahelyi kiválasztás, vezetőképzés eszköztárában is.

 Lépj be Te is a pszichodráma világába, lépj be Te is az önismeret és fejlődés világába!